űrtámadás a gangos házban

Többször írtam már, hogy nekem nagyon bejön, mikor jó érzékkel vegyítenek modernt és klasszikusat egy lakásban. Íme most tökéletes példának egy igazi pesti nagypolgári lakás a Városligethez közeli gangos házból, melyet jelenlegi tulajdonosai szabtak saját világukra, játékossággal töltve meg az egykoron bizonyosan komolyabb lakókat is látott falakat. Akárhányszor voltam itt, mindig nagyon jól éreztem magam, és örülök neki, hogy megmutathatom Nektek is.
Ráadásul most nem csak ihletnyerésképpen lehet nézegetni, hanem kibérelhetitek, sőt akár meg is vehetitek!

embert lakásáról no.1. – Niki

Vannak olyan lakások, ahová jó belépni. Mondhatnám azt is, hogy vannak olyan emberek, akiknek a lakásába jó belépni. Amikor ilyen helyeken járok, mindig elhatározom, hogy – amennyiben a házigazda megengedi – csinálok néhány képet és felteszem ide. Mert klassz dolog gyönyörű és elérhetetlen házakat nézegetni, de legalább annyira izgalmas bepillantani a saját kis környezetünk meghitt zugaiba is – legalábbis szerintem. Néhány barátomat már meg is kérdeztem, hogy mit szólnának hozzá, ha a náluk készült képek megjelennének ezen a blogon, és szerencsémre voltak köztük olyanok, akiknél nem ütköztem ellenállásba. Ezért nagy örömömre megkezdhetem ezt a kis sorozatot végre, dokumentálandó hogyan is éltünk itt Európában a XXI. század hajnalán…

::

Nikit lassan 6 éve ismerem, mikor először beszélgettünk – az interneten keresztül – még Londonban élt. Ott tanult ugyanis díszlet- és jelmeztervezést. Most Budapesten él, és szinte minden érdekli, amiben akár csak egy kicsit is kreatívkodhat. Ez látszik a lakáson is, amelyikben most lakik: a tulajdonos régi, kopott bútorait, és a nappaliban a sötét parkettát például egy vödör rég lejárt fehér festékkel átfestette, aztán falaveleket ragasztott rájuk. Már ennyi is elég volt ahhoz, hogy vidám és csajos atmoszférát teremtsen egy szempillantás alatt.

Az egész lakást belengi a saját kezű művészet légköre, mindenhol fel-felbukkannak Niki fotói, rajzai, kézimunkái. Én ma azért mentem át hozzá (Mátéval együtt), hogy felvarrjak egy színes csíkot a fehér ágytakarójára, ami szintén Niki ötlete volt. Minden barátot 1-1 ilyen színes csík szimbolizál: mi felvarrjuk az általunk választott színű fonalat, közben pedig kapunk fincsi teát és beszélgetünk egy nagyot. Ez az ötlet egyébként nagyon jellemző Nikire, ő az az ember, aki még felnőttként is a saját kézzel készült ajándékokat szereti a legjobban – akár ő adja, akár ő kapja. Rólam például festett egy képet meglepetésként, amikor még várandósan nagy pocakom volt, ki is van téve Máté szobájában.

Az egyik fotón láthattok egy ollót, amire rá van csomózva egy kis ruhaanyag – Angelina Jolie egyik ruhájából származik. Ugyanis túl hosszú volt, és megkérte a jelmezeseket, hogy vágjanak le az aljából. Így a levágott darab megmaradt emlékbe Nikinek, aki együtt dolgozott Angelinával az A vér és a méz földjén forgatásán. Ez persze csak amolyan érdekesség, egy kis kulisszatitok, egy szalagnyi darab Niki életéből, amibe most nyerhettek egy kis bepillantást.

Az isteni teát pedig ezúton is köszönöm! 😉

::

Sokat gondolkoztam, hogy színesben, vagy fekete-fehérben tegyem-e fel a képeket. A színesek ugyanis sokkal jobban visszaadják azt az érzést, amilyen Niki lakásában lenni, a fekete-fehérek viszont sokkal erőteljesebbek. Ha csak a színeseket tenném fel, sajnálnám a fekete-fehéreket, amik nekem nagyon tetszettek, ha meg csak a fekete-fehérek lennének láthatóak, félrevezetnélek Titeket Niki személyiségét illetően. Máskor valamelyik irányba könyörtelen vagyok, de ezúttal egyáltalán nem tudtam ezt eldönteni, úgyhogy íme ugyanaz még egyszer, immár feketén-fehéren. 🙂

Tér-Lélek-Tan

Olvasva a spirituális lakberendezésről írt bejegyzésemet, Espritbleu azt kérdezte, hogy milyen volt Trom Kata tanfolyama, amin e témakörben én is résztvettem. Íme hát a válaszom 🙂

Kata három tanfolyama közül én a Tér-Lélek-Tan nevűn vettem részt egy hideg őszi hétvégén a Jóakarat Központban. Mivel ha jól tudom, ez volt az első ilyen hétvégéje, kevesen voltunk, ám de annál lelkesebbek. Az egyik lány magával hozta a pár hónapos még szoptatós babáját is, aki egy zokszó nélkül végighallgatta (és álmodta) a két napot a mamája ölében. 🙂 Igazi csajos hétvége volt, teljes kikapcsolódás és feltöltődés, már önmagában ezért is megérte volna.

Kata diavetítéssel készült az alábbi témák köré csoportosítva a mondanivalóját:
• Téralakítás és érzékelés
• Hangulatmontázs
• A színek és a fények szimbolikája
• Ami a látvány mögött van: tárgyak energiája
• Lakásantropológia
• A tér és én
• Az otthon tárgyai: a formák jelentősége

Nagyon klassz képeket válogatott hozzá, volt köztük olyan is több, ami általa berendezett vagy alakított lakások egy-egy részletét mutatta be. Egy-két dolgot le is jegyzeteltem magamnak, de sokkal inkább úgy kell elképzelni az egészet, mint egy igazán jó és felüdítő, kötetlen beszélgetést a lakberendezésnek az életünkhöz, személyiségünkhöz, lelkünkhöz való viszonyával. Nem szabályokat mondott Kata, hogy mit hová tegyél, és mit hová ne, sokkal inkább kérdezett minket, hogy egy-egy tér láttán milyen érzések kerítenek minket hatalmába, mit találunk nyomasztónak, mit megnyugtatónak, és kielemeztük, hogy ezeknek az érzéseknek mi lehet a hátterében, visszavezethetőek-e “kézzelfogható” szempontokra, mint pl. hogy a vörös szín lázba hozza az embert, a zöld pedig nyugtatja, stb, stb.

Vicces játékokat is játszottunk, amiket mindannyian nagyon élveztünk. Kata mutatott például lakásokat, és nekünk meg kellett mondanunk, hogy szerintünk milyen nemzetiségű, milyen foglalkozású, és milyen életkorú emberek élnek benne. Vagy, hogy meséljük el, mi az első dolog, amit meglátunk, amikor felébredünk reggel, és hogy vajon ez milyen hatással van ránk. De az is nagyon érdekes volt, mikor arról mesélt, hogy mennyire meg tudta változtatni egy házaspár életét azáltal, hogy elérte, hogy a franciaágyuk alatt ne megjavításra váró törött tárgyakat, és szerszámokat tároljanak. Na amikor spiritualitásról beszélek, akkor mondjuk erre gondolok, hisz egy átlag lakberendezős lapban valószínűleg csak azt olvasnád, hogy az a zavaró, ha elől vannak ezek a tárgyak, vagyis tedd dobozba őket és nyugodtan tedd be az ágyad alá, és máris szép rend lesz. Kata szerint pedig egyáltalán nem mindegy, mi is van azokban a dobozokban. Nyilván ezzel nem mindenki ért egyet, biztos van, aki csak legyint rá, hogy ez csak hókusz-pókusz, én másképp vagyok ezzel. Nem vagyok elvakult “ezoterista”, de hiszek abban, hogy nem csak a látható dolgok vannak ránk hatással, hanem sok-sok láthatatlan dolog is, emberek, tárgyak, helyek energiája igenis nagymértékben befolyásolja, hogyan érezzük magunkat.

A hétvége befejezéseként jött a legizgalmasabb rész, amikor “kielemeztük” közösen minden résztvevő lakását a hozott alaprajzok és fényképek alapján. Itt mindenki feltehette a saját lakására vonatkozóan Katának és a többieknek azokat a kérdéseit, amelyek megoldása különösen foglalkoztatta őt akkoriban. Baromi izgalmas volt összedugni a fejünket és együtt gondolkozni, hogy X lakását hogy tehetnénk kevésbé zsúfolttá, vagy Y-nét jobban élhetővé. És a legviccesebb tanulsága ennek a feladatnak számomra az volt, hogy kiderült, annak a lánynak van a legnagyobb háza, aki a legtöbbet szidta azt a hétvége alatt, mondván, semmi sem jó benne és semmivel nem elégedett, és annak volt a legeslegkisebb, egészen aprócska, aki folyton csak arról mesélt, hogy milyen boldog benne, és mennyire szereti, bár tény, hogy szeretné nagyon, ha lenne egy hely benne az asztalnak, ahol a család mind az öt tagja együtt tudna enni, mert egyelőre csak a konyhapulthoz tudnak felülni bárszékekre. Ebből is látszik, mennyire belül dől el, hogy a poharunk félig tele van-e, vagy félig üres…

Szóval, egy szó, mint száz, kinek is ajánlanám Kata tanfolyamát?
Annak nem, aki pontokba szedett utasításokat akar kapni arról, hogy mit hová KELL tenni a lakásunkban a nagykönyvek szerint.
Annak viszont nagyon is, aki szeretne inspirálódni, akit érdekel a lakberendezésnek a közérzetünkre, a kapcsolatainkra, a hétköznapjainkra gyakorolt hatása, aki szerint lehet, hogy tényleg nem mindegy, mi van abban a dobozban az ágyunk alatt…

/Legközelebb március 24-én lesz!/

fehéren színes gyerekszoba

A múltkor mutattam Nektek egy fekete alapon színes babaszobát, most itt a fordítottja, egy nagyon fehér szoba igen élénk színekkel. Lea Bawnager és férje alakította ki így svédországi otthonukban kisfiuk, Elliot számára. Lea szeret bolhapiacokon vadászni, innen van sok egyedi régi darab, amelyek szerintem klassz kontrasztot adnak a legújabb gyerekjátékokkal, az a hipercool rendőrautó például meg is rendelhető az interneten.

via: the style files

ötlet: kosarak a falon

Forrás: vtwonen, AfroElle, Elle Decor