Vannak olyan lakások, ahová jó belépni. Mondhatnám azt is, hogy vannak olyan emberek, akiknek a lakásába jó belépni. Amikor ilyen helyeken járok, mindig elhatározom, hogy – amennyiben a házigazda megengedi – csinálok néhány képet és felteszem ide. Mert klassz dolog gyönyörű és elérhetetlen házakat nézegetni, de legalább annyira izgalmas bepillantani a saját kis környezetünk meghitt zugaiba is – legalábbis szerintem. Néhány barátomat már meg is kérdeztem, hogy mit szólnának hozzá, ha a náluk készült képek megjelennének ezen a blogon, és szerencsémre voltak köztük olyanok, akiknél nem ütköztem ellenállásba. Ezért nagy örömömre megkezdhetem ezt a kis sorozatot végre, dokumentálandó hogyan is éltünk itt Európában a XXI. század hajnalán…

::

Nikit lassan 6 éve ismerem, mikor először beszélgettünk – az interneten keresztül – még Londonban élt. Ott tanult ugyanis díszlet- és jelmeztervezést. Most Budapesten él, és szinte minden érdekli, amiben akár csak egy kicsit is kreatívkodhat. Ez látszik a lakáson is, amelyikben most lakik: a tulajdonos régi, kopott bútorait, és a nappaliban a sötét parkettát például egy vödör rég lejárt fehér festékkel átfestette, aztán falaveleket ragasztott rájuk. Már ennyi is elég volt ahhoz, hogy vidám és csajos atmoszférát teremtsen egy szempillantás alatt.

Az egész lakást belengi a saját kezű művészet légköre, mindenhol fel-felbukkannak Niki fotói, rajzai, kézimunkái. Én ma azért mentem át hozzá (Mátéval együtt), hogy felvarrjak egy színes csíkot a fehér ágytakarójára, ami szintén Niki ötlete volt. Minden barátot 1-1 ilyen színes csík szimbolizál: mi felvarrjuk az általunk választott színű fonalat, közben pedig kapunk fincsi teát és beszélgetünk egy nagyot. Ez az ötlet egyébként nagyon jellemző Nikire, ő az az ember, aki még felnőttként is a saját kézzel készült ajándékokat szereti a legjobban – akár ő adja, akár ő kapja. Rólam például festett egy képet meglepetésként, amikor még várandósan nagy pocakom volt, ki is van téve Máté szobájában.

Az egyik fotón láthattok egy ollót, amire rá van csomózva egy kis ruhaanyag – Angelina Jolie egyik ruhájából származik. Ugyanis túl hosszú volt, és megkérte a jelmezeseket, hogy vágjanak le az aljából. Így a levágott darab megmaradt emlékbe Nikinek, aki együtt dolgozott Angelinával az A vér és a méz földjén forgatásán. Ez persze csak amolyan érdekesség, egy kis kulisszatitok, egy szalagnyi darab Niki életéből, amibe most nyerhettek egy kis bepillantást.

Az isteni teát pedig ezúton is köszönöm! 😉

::

Sokat gondolkoztam, hogy színesben, vagy fekete-fehérben tegyem-e fel a képeket. A színesek ugyanis sokkal jobban visszaadják azt az érzést, amilyen Niki lakásában lenni, a fekete-fehérek viszont sokkal erőteljesebbek. Ha csak a színeseket tenném fel, sajnálnám a fekete-fehéreket, amik nekem nagyon tetszettek, ha meg csak a fekete-fehérek lennének láthatóak, félrevezetnélek Titeket Niki személyiségét illetően. Máskor valamelyik irányba könyörtelen vagyok, de ezúttal egyáltalán nem tudtam ezt eldönteni, úgyhogy íme ugyanaz még egyszer, immár feketén-fehéren. 🙂