Alföld, fekete-fehérben

szögletes aranyhal - alföld - túzok rezervátum 1

Mielőtt vége a nyárnak, és már csak nosztalgiával gondolhatunk a forró, tikkasztó napokra, még megmutatom Nektek ezt a fotósorozatot, amelyet pár napja kattintgattam a Dévaványa melletti túzokrezervátumban.

Édes mamuskám erről a vidékről származik, ezért bár én alapvetően a hegyes-völgyes-dimbes-dombos-erdős-vizes tájakért vagyok oda, a lelkem mélyén erősen kötődöm a szikes alföldi világhoz is. Különösen az itt élő, általam ismert emberek őszinte, természetes, szívből jövő kedvessége, közvetlensége és természetessége miatt.

Sok-sok időt töltöttem itt nyarakon, a nagyszüleim portáján, és etettem napestig kiscsirkéket, kiskacsákat, malacokat, menekültem kakas elől, néztem a tehenek vonulását a legelőről, ittam a frissen fejt tejet, és játszottam a hatalmas bundás kutyával. Még a nagy anyakocákra is felültem nagypapám őszinte örömére és Mamuska nagy riadalmára. Láttam, hogyan vágja el nagymamám a tyúkok nyakát, hogy sündörögnek ilyenkor oda a macskák, és azt is, hogyan tömi kukoricával a kacsákat. Nem tetszett nekik persze, de az biztos, hogy nagyszüleimnél az állatok az ilyen kellemetlen pillanatokat leszámítva nagyon boldogan és nagyon szabadon éltek, nem kicsi ketrecekben, nem neonfény alatt, hanem kint a szabadban, kapirgálva, sütkérezve, nyújtózkodva, szaladgálva. Nagypapám a malacok helyét is minden nap többször takarította, olyan rend és tisztaság volt ott, amit más ólakban elvétve látni.

Nagyszüleim sajnos már nem élnek, arról, mikor a házuktól búcsúztunk, írtam is egyszer régen (és nagyon szerettétek azt az írást). De rendszeresen találkozik a rokonság, ahogy most is, a túzokrezervátumban, és ilyenkor mindig kicsit visszarepülök a gyerekkori forró alföldi nyarak és a testközelből érzett mindenféle háziállatok világába. A szaguk, a szőrük vagy tolluk tapintása, a hangjuk, az energia, ami belőlük árad. A tápjuk illata. A széna illata. A hordóban a cefre illata. A sparheltben a tűz illata. Nagypapám kérges keze, ahogy megfogja az én pici kezem. Nagymamám lebbencslevese, és a fémből készült tál, amiben leforrázott diófalevél főzetéből vörösre festi a haját. Mi marad meg egy gyerek emlékezetében…

Őszintén sajnálom, hogy az én fiaimnak ez a fajta igazi, klasszikus, vidéki nagyszülőzős élmény már nem adatott meg. Addigis, megyünk rezervátumba, hogy legalább elképzelésük legyen…

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 2

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 3

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 4

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 5

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 6

szögletes aranyhal - Alföld - Túzok rezervátum 7

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervtáum 8

szögletes aranyhal - Alföld - túzok rezervátum 9

Reklámok

embert lakásáról no.4.- Szandi & Gergő

Mitzi Otthon 12

Évekkel ezelőtt kezdtem el az Embert lakásáról sorozatot, amivel az volt a célom, hogy kifejezetten az ott lakók által berendezett, az ott lakók szellemiségét, stílusát, világnézetét tükröző otthonokat mutassak be. Jártunk Niki pesti albérletében, Ildinél és Timnél Belgiumban, illetve a lakberendezéssel, “lakáspszichológiával” is foglalkozó Trom Kata budai otthonában. Voltak, akiknek a lakását nagyon szerettem volna megmutatni, de nem egyeztek bele, vagy mert ez túl privát lett volna számukra, vagy mert úgy érezték, hogy “még mindig nem vagyunk kész vele”, és volt olyan kiszemelt kecó is, ami végül egy magazinban jelent meg.

Ezért is örülök nagyon-nagyon, hogy most végre folytatódhat a sorozat egy eszméletlen klassz lakásfelújítással. Szandi és Gergő egy kis budai kétszobás lakásból minimális költséggel, de félelmetesen jó, stabil és hozzám nagyon közel álló stílusérzékkel olyan otthont varázsolt, amit szerintem bármely budapesti fiatal pár végtelen örömmmel venne birtokba, miközben mégis minden szeglete egyértelműen őket tükrözi.

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Szandi nagypapája volt Sidó Ferenc, kilencszeres világbajnok asztaliteniszező, rá emlékeztet ez az újságoldal a keretben…

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb2 preset

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Szandi imád főzni, és ennek keretében már számos gasztroprojektben résztvett, rendszeresen készít a szerencsés éhesek számára szemnek és gyomornak egyaránt tetsző finomságokat. Bár ezt inkább már csak hobbijelleggel teszi, a kivitelezés annyira profi, hogy én vagyok az egyik fő drukkere, hogy mielőbb szakácskönyvet adjon ki útmutatásul, hozzám hasonló, konyhaművészetben egyszerű földi halandónak számító lelkek számára. 🙂

A lakás fő designere Szandi volt, de a szörfök, gördeszkák, snowboardok világában nagymenő, Pinetime tulajdonos Gergő hatása is tagadhatatlan. (Az ő pulcsijaik azok, amiket le se tudok vakarni a férjemről… 🙂

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb1 preset

A hálóban az ágy felett lévő festmény Szandi alkotása…

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb2 preset

Ryo Takemasa cuki kis rajzait meg az én egyik Pinterest boardomon fedezték fel, ennek külön nagyon örülök… 🙂

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Processed with VSCOcam with hb1 preset

Nagyon hálás vagyok Szandinak és Gergőnek, hogy beengedtek Titeket az otthonukba – mert bibibí, én már ettem is náluk…! :)))

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan alakul Szandiék, a mindenféle finomságok illetve a lakás sorsa, kövessétek őket az Instagramon.

(Minden fotót Szanditól kaptam.)

Lakáskultúra workshopon jártam

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 1

Az idei Design Héten az egyik legizgalmasabb programnak számomra a Lakáskultúra magazin lakásfotós workshopja ígérkezett, be is jelentkeztem rá, mint a huzat. És cipeltem magammal a rendes nagy fényképezőgépemet, mert szentül meg voltam győződve, hogy mi laikusok fotózgatunk majd egy lakást a magazin fotósának útmutatásai alapján, megtanulva jónéhány kis trükköt.

A helyszínt csak pár nappal a workshop előtt tudtuk meg, egy hatalmas, Bajcsy-Zsilinszky úti polgári lakásba kaptuk a meghívást. Egyáltalán nem az a vonal, mint amilyeneket én mutogatok itt a blogon, teljesen más stílus. Ugyanakkor vitathatatlanul izgalmas és egységes, egy saját kis külön univerzum, amit egészen biztosan nem felejt el soha, aki valaha belépett oda. Nagyon erős színek, rengeteg festmény (sokuk meghökkentő), mindenféle kisebb-nagyobb dísztárgy: ez a lakás tényleg minden érzékszervedre intenzíven hat.

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 2

Na, de persze most nem is kifejezetten a lakás a lényeg, hanem, hogy mi mit csináltunk benne. Hát tulajdonképpen nem szó szerint fotózni tanultunk a szó technikai értelemben, ahogy én előzetesen feltételeztem (pl. hogy hogyan lehet egyszerre jól láttatni egy képen egy nagyon fényes ablakot és a mellette lévő sötét sarkot úgy, hogy se ne égjen ki a kép, se ne legyen túl sötét), hanem sokkal inkább azt mutatták be nekünk, hogy milyen folyamaton keresztül készül a magazinba egy-egy lakásról fotósorozat. Mik ennek a lépései, kinek milyen szerepe van, ki hogyan látja el a maga feladatát. Tehát nem csak a lap fotósaival találkoztunk, hanem ott voltak a szerkesztők, stylistok, mindenki, akinek a munkája hozzáadódik a Lakáskultúrában megjelenő végeredményhez.

Maga az esemény úgy működött, hogy csoportokra osztottak minket, és szobánként más-más oldalról engedtek bepillantást a munkafolyamatokba, elmondták nagyjából, hogy ők hogy csinálják, mi meg kérdezhettünk. Beszéltünk képszerkesztésről, utómunkáról, fényekről, színekről, hogy mi működik jól fényképen és mi nem, hogy milyen lakásokat választanak és miért, hogy egy-egy fotózáshoz mennyire, hogyan és miért alakítják át a teret, stbstb.

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 3

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 4

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 5

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 6

Szóba jött, hogy milyen a jó címlap, vagy hogy milyen sokat számít a feliratok elhelyezése. Hogy mi az a hármas szabály a lakberendezésben és a stylingban (jól mutat, ha három színt, három különféle méretet, három különféle anyagot használsz). Hogy mitől válnak élettelivé a fotók és hogy mi a különbség a háromdimenziós valóság és annak kétdimenziós képe között. Nagyon érdekes volt az egész, és engem az kifejezetten meglepett, hogy mennyire őszinte választ kaptunk minden kérdésre. Nem valami patyomkin lapkészítési gyorstalpalónak éreztem, hanem tényleg bepillantást adtak a magazin készítésének mindennapjaiba annak szépségével és nehézségeivel együtt. Közben pedig folyamatosan mentünk végig ezen a különleges birodalmon, úgyhogy kifejezetten koncentrálnom kellett, hogy a sok látni- és hallanivalóból minél több megragadjon bennem.

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 7

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 8

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 9

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 10

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 11

Legvégül mindannyiunkról készítettek egy Lakáskultúra címlapot emlékbe, ebben a fotelben ülve. Mindent összevetve én nagyon jól éreztem magam, ezúton is köszönöm a lap munkatársainak, hogy lehetővé tették nekünk ezt a kis kirándulást, és boldog 50. születésnapot kívánok a lapnak! 🙂

szögletes aranyhal lakáskultúra workshop 12

P.S.: Ez a délután egyébként azért is emlékezetes marad számomra, mert itt találkoztam először olyasvalakivel offline, akivel a blog kapcsán “ismertük meg egymást” online, úgyhogy ezúttal is üdvözlet neki! 🙂

fürdő vagy munkahely? – a Google új irodája Budapesten

Google iroda Budapesten k

Amikor a Google egy-egy újabb irodát nyit valahol a világon, pillanatok alatt ezrek osztják meg az interneten az újabb extravagáns terekről készített fotókat. Ezen a blogon is szerepelt már több Google iroda (pl. az én kedvencem Tel-Avivban), és most tádádádámm: Budapest is felkerült a térképre!

Az itteni iroda tervezésénél a kulcsszó a FÜRDŐ volt, tekintettel a magyarországi fürdőkultúra világhírére. Az egész koncepció e köré a szó köré épül, visszaköszön a falakon, a párnákon, a csempéken, a padló burkolatán, a kiegészítőkön, méghozzá nem csak átvitt értelemben, hanem itt-ott már szinte meghökkentő módon szó szerint: eszedbe jutna például laptopot vinni egy szaunába…? 🙂

Google iroda Budapesten 6

Google iroda Budapesten 8

Google iroda Budapesten 7

Google iroda Budapesten 4

Google iroda Budapesten 3

Google iroda Budapesten 2

Google iroda Budapesten 1

Google iroda Budapesten 5

Forrás és még több kép itt: Behance

Design, kreatív koncepció:
Drozsnyik Dávid, Ördögh László (Graphasel Design Studio Ltd)
Tóth Máté Attila (W.A.D. ///wearedesigner///)
Vági Oszkár (Roomba Hotel Home Bar design)

Kivitelezés: Horváth Béla (Megaplex Ltd.)

Fotók: Balázs Attila

4 budapesti iroda, amit neked is látnod kell!

design-hét 2014

Mikor megláttam az idei Design Hét programkatalógusában a “Bridge Budapest Office Spotting” nevű túra leírását, rögtön tudtam, hogy ha a két kisfiam mellől csak egyetlenegy eseményre eljutok az idei rendezvénysorozat alatt, hát ez lesz az. A szöveg így szólt: “A Bridge Budapest azért jött létre, mert alapítói, az NNG, a LogMeIn, a Prezi és a Ustream a saját példájukon keresztül is szeretnék megmutatni, hogy Magyarországról indulva, budapesti székhellyel is lehet globális sikert elérni. De hol épülnek ezek a globális sikerek? Milyen épített környezetben? Mi számít? Mit kértek a ma már világhírű startupok munkatársai a belsőépítészektől és a designerektől? A biciklitárolón túl a közösségi terekig, mi ad inspirációt egy sikeres startup cég irodájának megtervezéséhez? Túránkon a LogMeIn, a Prezi, a Ustream és az NNG irodái is megtekinthetők, az egyes helyszíneken a belsőépítészek (is) mesélnek az enteriőrökről.”

WOW!

Én bizony totálisan fellelkesültem, ugyanis mindez 3 szempontból is baromi izgalmasnak tűnt számomra:
1) régóta követem a Bridge Budapest tevékenységét, mert imádok minden olyan kezdeményezést, aminek az a célja, hogy Magyarországot jobban bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe, segítsen abban, hogy a magyar fiatalok világot láthassanak, megismerjenek más kultúrákat, mentalitásokat, hozzáállásokat, magukba szívhassanak rengeteg tudást, gyakorolhassanak nyelveket, szerezhessenek sok-sok tapasztalatot, és mindezt utána – ideális esetben – haza is hozzák kamatoztatni. Nos, a Bridge Budapest non-profit szervezetként épp ezzel foglalkozik, és egyúttal terjesztik annak a hírét a világon, hogy rengeteg klassz magyar ötlet van, sok tehetséges és szorgalmas magyar vállalkozó, és hogy közülük többnek sikerült már olyan sikeres cégeket létrehozniuk, melyek a világpiacon is komoly szereplőnek számítanak
2) a Bridge Budapest alapítói – akiknek az irodáit a túra keretében megnéztük – mind IT-cégek, nekem pedig a fél baráti köröm IT-szakemberekből áll, sőt, a férjem is egy cég IT igazgatója, tehát ebből a szempontból is érdekelt, hogy milyen munkakörnyezetet teremtenek a dolgozók számára azok a vállalkozások, amelyek ebben az iparágban jelenleg a legmenőbbnek számítanak Magyarországon
3) nem utolsósorban pedig ugye van egy blogom a lakberendezésről, tehát már csak kötelezettségként is muszáj volt elmennem, hogy aztán írhassak róla Nektek! 🙂

Vágjunk is bele, előre szólok, hogy brutálisan hosszú bejegyzés lesz!

1. ÁLLOMÁS – NNG
építészek: MádiLáncosStudio (Láncos Áron, Sárosdi-Mádi Krisztina, Török Bence)
belsőépítészeti kialakítás éve: 2012
terület: 6300 m2

NNG iroda 1

Az NNG innovatív navigációs szolgáltatásokat fejleszt, az iGO-t nagy eséllyel ismeritek is. Ha jól jegyeztem meg, már több, mint 30 millió autóban használják világszerte a szoftvereiket, és közel 700 alkalmazottat foglalkoztatnak. Van irodájuk az USA-ban, Svájcban, Izraelben, Ausztráliában és Kínában is, Budapesten a Szépvölgyi út 35. szám alatt található központjuk pedig 2012-ben az Év Irodája díjat is elnyerte.

NNG iroda 2

NNG iroda 4

NNG iroda 3

Az épület bemutatása során rögtön el is hangzott a kulcsmondat: a fizetésen és egyéb juttatásokon, képzéseken kívül az IT-startupok esetében maguk az irodák is fontos “toborzási” elemei annak a “csomagnak”, amit ezek a cégek a legjobb munkatársak megszerzéséért folytatott harcban felkínálnak. Vagyis: cél az, hogy az ide jelentkezők otthonosan érezzék itt magukat, legyen lehetőségük belevinni a saját személyiségüket a munkakörnyzetükbe, dekorálhassanak, játszhassanak, lazíthassanak az alapvetően persze mégiscsak munkahelyként szolgáló terekben és mindennek köszönhetően vonzóvá váljanak a jelentkezők számára. Az NNG-nél vannak kifejezetten kikapcsolódásra szolgáló helyiségek, játszószobák, de szerte az épületben mindenhol belebotlunk olyan sarkokba, ahol kicsit félre lehet vonulni megbeszélni valamit, LEGO-kat rakosgatva ötletelni, vagy éppen csak főzni egy sokadik kávét magunknak.

NNG iroda 5

NNG iroda 11

NNG iroda 8

NNG iroda 9

NNG iroda 10

Közös jellemzője ezeknek az irodáknak, hogy a bennük lévő bútorokkal, a harsány színekkel, a folyamatos tegezésekkel és mindenféle egyéb játékos elem használatával valahogy igyekeznek azt az érzést közvetíteni feléd, hogy itt aztán nem kell karót nyelned, hogy ez nem egy amolyan megfeszülős munkahely, ahová gyomorgörccsel kell bejönnöd reggel. Kérdés persze, hogy ez csak a látszat, vagy tényleg a gyakorlatban is ilyen érzés-e, ezt nyilván csak azok tudják, akik náluk dolgoznak.

NNG iroda 6

NNG iroda 12

A négy megnézett irodaház közül egyébként az NNG-nél volt a “leghagyományosabb” a tér felosztása, értem ezalatt, hogy – azokban a részekben legalábbis, amiket én láttam – nem open office van, vagyis nem egy légtérben vannak nagyon sokan, hanem a csukható ajtóval ellátott irodákban kisebb projektcsapatok kaptak helyet. Ilyen szempontból – feltételezem én – itt lehet a legnyugisabban dolgozni, még ha ezáltal az épületben sok folyosó is marad, ami ugye gyakorlatilag kihasználatlan terület. (Az open office egyik előnye ugyanis az, hogy sok embert lehet a nagy térben egymáshoz közel leültetni, amivel helyet takarítanak meg, ezáltal pedig természetesen több-kevesebb bérleti díjat is.)
A munkatársakat egyébként bevonták a tervezésbe, sőt, kaptak is pénzt a saját ízlésükre formálni a szobáikat, különösen a falszínt és a dekorációt illetően. Ahogy később a többi cégnél is kiderült, a tárgyalókat nagy divat városokról elnevezni, és ez az NNG esetében is így van – egy navigációval foglalkozó cég esetében persze ebben nincs is semmi meglepő.

NNG iroda 13

NNG iroda 14

Befejezésül még azt hadd mutassam meg, hogy milyen lenyűgöző a kilátás a felsőbb emeletekről a városra, különösen a Parlamentre, sajnos egész este csak telefonnal tudtam fotózni, de szerintem még ez is átadja…

NNG iroda 15

2. ÁLLOMÁS – USTREAM
építészek: MádiLáncosStudio (Láncos Áron, Sárosdi-Mádi Krisztina, Török Bence)
belsőépítészeti kialakítás éve: 2014
terület: 1700 m2

ustream iroda 1

A USTREAM videostreaming szolgáltatást nyújt, vagyis a segítségükkel gyakorlatilag bárki közvetítheti saját online “műsorát”, előadását, sajtótájékoztatóját, rendezvényét, céges meetingjét vagy akár csak a kertjében hulló őszi falevelek látványát a világ minden tájáról. Jelenleg közel 30 millió broadcasterük (vagyis közvetítőjük) és 80 millió nézőjük van havonta. Korábban a Graphisoft Parkban laktak, idén január 1-től költöztek az Andrássy út 39-be, vagyis közvetlenül a jelenleg az Alexandra Könyvesháznak helyt adó Párisi Nagyáruház szomszédjába (egyébként San Franciscoban és Los Angelesben is van irodájuk).

Szemben az NNG megoldásával itt bizony open office van, de olyan extrém mértékben, hogy még a cég egyik alapító tulajdonosa sem saját zárt irodában “lakik”, hanem ő maga is a munkavállalók között ül. (Ez egyébként egyre nagyobb divat most a tengerentúlon, mármint az a filozófia, hogy a főnök ne szigetelődjön el, hanem legyen mindig elérhető mindenki számára. Itt van egy meglehetősen illusztratív fotó például a Business Insider CEO-főszerkesztőjéről az alkalmazottai körében…)

USTREAM iroda 2

Az egylégterű irodákat lehet szeretni és lehet utálni – egy barátnőm pl. “tömegsír”-nak hívja őket 😉 – munkaszervezési, munkamorálbeli, pszichológiai, gazdasági és egyéb előnyeiket és hátrányaikat külön postban lehetne oldalakon keresztül elemezni. Én rengeteget olvastam erről, egyszer majd tuti nekiülök és írok róla. Az mindenesetre biztos, hogy a USTREAM irodájának azon részei, amiket én láttam, nem introvertált embereknek valók: a legtöbb munkaállomásra nem csak hátulról, meg oldalról, de még egy emelettel feljebbről is rá lehet látni.

USTREAM IRODA 3

Ugyanakkor a hatalmas belmagasság, az asztalokon “átbújó” növények, a szenzációs lámpatestek, a nem hétköznapi könyvespolcok nálam mind abszolút plusszpontnak számítanak.

USTREAM iroda 4

ustream iroda 5

Ahogy már az NNG-nél is írtam, ezekben az irodákban szeretik városokról elnevezni a tárgyalókat, ezalól a USTREAM sem kivétel, bár találtunk egy Máté nevű szobát is, aminek érdekelne a története! 🙂 A sznobabb budai polgárok és polgárnők pedig biztos nagyon díjazzák, hogy Budapest szoba helyett van külön Buda és külön Pest szoba is. 🙂

ustream iroda 6 tárgyaló

Hogy magáról a túráról is beszéljek picit: minden helyszínen hárman meséltek nekünk a cégekről és a terekről: Pistyur Veronika a Bridge Budapest képviseletében, az épp meglátogatott cég képviselője, valamint a tervező, aki az adott iroda designjának kialakításáért volt felelős.

ustream iroda 7

ustream iroda 8.1

A színhasználatot illetően egyébként nekem nagyon tetszett a USTREAM világa és klasszak voltak a fotelek is, az pedig kifejezetten feltűnt, hogy a különféle designlámpák használatára mekkora hangsúlyt fordítottak.

ustream iroda 8

ustream iroda 9

ustream iroda 10

ustream iroda 11

ustream iroda 12

ustream iroda 13

A konyha sem az az unalmas fajta a színválasztást illetően, de valószínűleg ennél érdekesebb infó az, hogy képzeljétek, a USTREAM csapatának saját kézműves söre is van (és nem csak elméletben, hanem a hűtőben elérhetően!), és mindenki rendelkezésére áll a hatalmas Túró Rudi automata, amit a munkatársak rendesen igénybe is vesznek: állítólag 28.000 db rudi fogy el belőle évente. 🙂

ustream iroda 14 konyha

ustream iroda 15 sör

ustream iroda 16 túró rudi

Végezetül pedig jöjjön az egész iroda leglátványosabb része: az ebédlő, ami felett egy speciális üvegbúra van. Ez este is baromi hatásos volt, nappal pedig egészen különleges lehet a beömlő természetes fényben itt ebédelni. Arról nem is beszélve, hogy innen nyílik egy ajtó a teraszra, ahová kilépve olyan budapesti látványban lehet gyönyörködni, amitől tényleg csak eláll az ember lélegzete. (Ami kosznak tűnik ezeken a gagyi kis fotóimon az üvegeken, az nem kosz, hanem a design rajzocskái egész piciben, tömegesen.)

ustream iroda 17

ustream iroda 18 terasz 1

ustream iroda 19 terasz 2

3. ÁLLOMÁS – LogMeIn
design: 1. csapat – 2013, a fotókon a piros-fekete-fehér részek Europa Design (Pojtli Brigitta, Bukosza Kristóf)
2. csapat – új irodaterek tervezése a Paulay utcai szárnyon (ld. 1. emelet, a fotókon a zöld-kék VITRA-s részek): Matisz Aliz, Müller Zsófi

logmein iroda 1

Szintén az Andrássy úton, a 9-es szám alatt található a LogMeIn budapesti irodaháza. Ha elromlik valami a munkahelyi számítógépeden és felhívod a rendszergazdát, hogy ugyan vessen már rá egy pillantást, majd azt látod, hogy a géped monitorján elkezd rohangálni az egér anélkül, hogy irányítanád, a probléma pedig megoldógik anélkül, hogy bárki betette volna a lábát a szobába – na akkor jó eséllyel Nálatok is használják a LogMeIn szoftvereit. Ők ugyanis abban segítenek, hogy távolról is el lehessen érni a számítógépeket, méghozzá biztonságos módon. A cég nemzetközi főhadiszállása Bostonban található, de Sydneyben és Dublinban is van egy-egy regionális központ, a fejlesztés pedig Magyarországon, konkrétan Budapesten és Szegeden zajlik.

logmein iroda 2

Az összes iroda közül, amit láttunk, szerintem ez volt a “legletisztultabb”, és az előző két irodában használt liftek után itt az impozáns lépcsőház eleve egyfajta ünnepélyes alaphangulatot biztosított a körbenézéshez.

logmein iroda lépcsőház 2

logmein iroda 99 lépcsőház

Aztán persze az irodatérbe lépve már itt is a klasszikus IT startup látványvilág fogad, olyan elemekkel, mint például az elmaradhatatlan babzsákok, meg ezek a magas támlás, kuckós fotelek.

logmein iroda 3

logmein iroda 4

Amit a többi irodában én első blikkre nem vettem észre (persze ettől még lehet, hogy náluk is van), itt azonnal feltűnő volt: az íróasztaloknál nem csak ülni, hanem állni is lehet, és úgy dolgozni. Épp nemrég olvastam egy cikket arról, hogy ez is egyre nagyobb divat, mondván – természetesen az ergonómiai szabályok betartásával – sokkal egészségesebb gyakran felállni, sétálni munka közben, mint ülni egész nap görnyedezve. Persze ennek is vannak ellenzői, de tőlem ez a megoldás egyáltalán nem áll távol: az egész jogi egyetemet állva és járkálva tanultam végig, akárhányszor megpróbáltam ülve, negyedórán belül mindig elaludtam a könyveim fölött… 🙂
Láthattunk egy érdekes példát is az open office tér kicsit privátabbá tételére: van, ahol VITRA sátrat tettek a munkaállomások fölé, és állítólag az így kialakított kicsit kuckósabb asztaloknál ülők (állók) jobban is szeretnek így dolgozni.

logmein iroda 5

Nekem a LogMeInnél nagyon bejöttek az anyagok, például amivel a padlót borították (tök kényelmes és csendes volt rajta lépkedni) vagy amivel az egyes munkaállomásokat választották el egymástól, és a növények is itt mutattak a leglátványosabban szerintem.

logmein iroda 6

logmein iroda 7

logmein iroda 8.0

Ezt a fotót kifejezetten az IT-s barátaimnak küldöm szeretettel! 🙂

logmein iroda 8.1

Szintén közös jellemzője az irodáknak, hogy nagy hangsúlyt fordítanak a környezetvédelemre, tehát pl. mindenhol szelektíven gyűjtik a szemetet, és biztosítják a munkatársaknak a bringáik biztonságos és kultúrált tárolásának lehetőségét. (Ez persze szerintem maximálisan alap, de sajnos nem mindenhol figyelnek rá még ma sem…) És ha már zöld, itt említem meg azt is, hogy a LogMeIn konyhájában van egy csomó élő fűszernövény is, amit mindenki szabadon felhasználhat akár étkezéshez, akár koktélkeveréskor például. 🙂

logmein iroda 9b

logmein iroda 9

logmein iroda 11

logmein iroda 12

Úgy tudom, hogy az összes megtekintett iroda közül ez a legcsendesebb, de persze az általános nyugalom ellenére vannak búvóhelyek itt is, ha valaki kicsit meghittebb környezetet szeretne. Egy kisebb tetőterasza a LogMeInnek is van, úgy látszik, ez is kihagyhatatlan elem a vezető startup irodáknál, csak a telefonom nem volt elég profi, hogy a sötétben normálisan lefényképezze, de azért láthattok róla rendes fotót mondjuk itt.

logmein iroda 13

4. ÁLLOMÁS – PREZI
design: MINUSPLUS (Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Antal Gabriella, Gulyás Kata, Molnár Tímea, Kis Ferenc)
belsőépítészeti kialakítás éve: 2012 óta folyamatosan

prezi iroda 1

A Prezi Nagymező utca 54. alatt található irodája sokak szerint talán Magyarország legmenőbb munkahelye. Ami biztos: kívülálló látogatóként ez tűnt a leglazábbnak, na nem mintha az előzőek túlfeszültek volna. De valahogy mégis, itt első blikkre inkább volt romkocsma érzése az embernek, mint munkahelyé, legalábbis azokban a nagy közösségi terekben, amiket először láttunk az épületbe lépve. A Prezinél 28 országból dolgoznak emberek, és az erre való reflektálás már rögtön a kapuban megmutatkozik. Nagyon szimpi, hogy a bejárat utáni lépcsősor tetején van egy nagy tábla, amin az épp frissen belépő új munkatársakat fogadják személyesen nekik írt üzenetekkel, a társalgás általános nyelve pedig már csak udvariasságból is az angol. A tulajdonosok kérése a belsőépítészek felé kifejezetten az volt, hogy olyan környezetet teremtsenek, ami serkenti a kreativitást, az ebből is fakadó, egyértelműen érzékelhető dinamizmus, folyamatos változás és befejezetlenség tehát teljesen tudatos koncepció volt.

prezi iroda 2

prezi iroda 3

prezi iroda 4

prezi iroda 5

A Prezi telis-tele van olyan dekorációs elemekkel, amelyeken megakad az ember szeme, bármerre nézel, mindenhol felbukkan valami érdekes kép, felirat, matrica, fotó, illusztráció, plakát, ami inspirál és – tudatosan szándékosan – kizökkent a jól megszokott gondolkodási sémáidból. Ezen a sárga folyosón például tök látványos módon ismertetik a cég történetét, a falra szerelt “szerencsekereket” megpörgetve pedig különféle mondatkombinációkat olvashatsz, köztük olyan gondolatokat, melyek a Prezi filozófiáját tükrözik.

prezi iroda 6

prezi iroda 7

prezi iroda 8

prezi iroda 10

prezi iroda 9

Ez az épület egyébként egykoron a terézvárosi telefonközpontként funkcionált, és gyönyörű műemlékjellege különösen a nagy open office térben biztosít lélegzetelállító környezetet a munkavégzők számára. Itt található két “torony” is, amelyeknek a teteje műfűvel van borítva, rajta babzsákok, ide bármikor fel lehet vonulni, ha épp olyan kedved van. A torony belsejében egyébként tárgyalók vannak, Skype-konferenciabeszélgetéseket folytatnak innen például. A tér kb. 20 fős blokkokra van osztva, és a munkatársak a saját részüket meglehetősen szabadon alakítgathatják kedvükre.

prezi iroda 11

prezi iroda 12

prezi iroda 13

prezi iroda 14

Nem tudom, hogy itt is ki lehet-e menni a tetőre, de igazából teljesen mindegy, mert a belső kert pont teljesen klassz levegőn lógási célokra.

prezi iroda 16

::

A végére érve ennek a gigantikus postnak azt kell, hogy mondjam, hogy számomra az év egyik legérdekesebb programja volt ez az túra, viccen kívül. Klassz volt élőben látni, hogy gombamód szaporodnak a legújabb trendeket követő irodák Budapesten, és érezni, hogy milyen lüktető a vérkeringés a magyar központok és a külföldiek között. A Prezinél és a LogMeInnél is láttunk olyan monitorokat, amelyeken keresztül a cég más-más országokban, más-más földrészeken dolgozó alkalmazottai – nem csak munkacélból, hanem just for fun – rendszeresen élőben kommunikálnak egymással, de ez csak egyetlen példa, számtalan ilyet sorolhatnék még. Ha jövőre is lesz ilyen séta a Design Hét keretein belül, én nagyon-nagyon melegen ajánlom, viszont jelentkezzetek nagyon gyorsan, mert idén is pillanatok alatt elfogyott az összes hely!