az öko-kapitalisták öko-cool irodája

Vannak azok a bizonyos elképesztő karriertörténetek, amelyek hallatán mindenki fogja a fejét és azt mondja, “ilyen nincs”. Ezek közé tartozik Tom Szakyé is. Tom 1982-be született Budapesten, de szüleivel együtt még a rendszerváltás előtt elhagyták az országot. Először Hollandiába, majd Kanadába mentek, ahonnan Tom 2001-ben az amerikai Princeton Egyetemre nyert felvételt. Tom és egy barátja elkérték az egyetemi kávézóból származó organikus hulladékokat (pl. kávézaccot) és kukacokat eresztettek rá. A kukacok pedig szépen átrágták magukat rajta, és így kiváló minőségű komposzt jött létre, 100%-ig organikus összetevőkből. Tomék ezt a komposztot akarták árulni, de nem volt pénzük arra, hogy vadiúj csomagolásba tegyék, ezért elkezdtek használt üvegeket gyűjteni, és ebbe tették a komposztot. Vagyis újrafelhasznált üvegekben árultak újrafelhasznált organikus szemetet. (Azt csak csendben és zárójelben jegyzem meg, hogy az egészbe azért kezdtek bele, hogy baromi jó minőségű komposzttal növelhessék az egyetemi koliban füvezés céljára termesztett kenderek terméshozamát…)

Így indult a TerraCycle története, ami mára, vagyis mindössze tíz év alatt a világ egyik vezető “öko-kapitalista” vállalkozásává vált, bebizonyítva, hogy a környezetbarátság nem csak non-profit alapon működhet. A TerraCycle célja, hogy megmutassa: lehetséges a világot jó irányba változtatni úgy, hogy még nyereségre is szert teszel általa.

2007-ben indult a TerraCycle “Brigád Programja”, amelynek lényege, hogy szemétgyűjtő kis csapatok alakulnak, és az összegyűjtött szemétért cserébe pontokat kapnak, amelyeket utána a TerraCycle “pénzre vált” különféle – a résztvevők által megjelölt vagy a TerraCycle által javasolt – jótékony célokra (pl. víztisztítás, vadállatok élőhelyeinek védelme, éhinség elleni küzdelem, fáültetés, hajléktalan gyerekek oktatása, stb.) nyújtott támogatások formájában.

Mára a TerraCycle több, mint 20 országban van jelen Izraeltől az Egyesült Királyságon át Mexikóig és Brazíliáig. Olyan nagy cégekkel kötöttek a termékeik újrafelhasználásának elősegítését célzó megállapodást, mint például a Kraft Foods, a Nestlé, vagy a L’Oreal.

A TerraCycle által világszerte összegyűjtött szemétnek kétféle sorsa lehet: vagy eredeti állapotában csinálnak belőle más termékeket, pl. bicikliláncból képkeretet (“upcycling”), vagy ledarálják, újrafeldolgozzák és így állítanak elő belőle más terméket, pl. használt számítógépalkatrészekből szemetesvödröt (“recycling”).

Mára több, mint 70.000 helyen több, mint 22 millió ember gyűjti nekik a szemetet, és eddig már több, mint 2 milliárd összegyűjtött termékcsomagolás segítségével több, mint 2 millió dollárt adományoztak iskoláknak és különféle non-profit szervezeteknek.

Na ugye, hogy elképesztő? 🙂 Én imádom az ilyen sztorikat! És az a jó hírem van, hogy a TerraCycle jön Magyarországra! 🙂 Sőt, az IT részleget Magyarországra helyezik, úgyhogy nem csak gyűjteni lehet majd nekik a szemetet, de ha minden jól megy, sok magyar dolgozhat is majd náluk.

Gondolom sokan azt kérdezitek most magatokban, “örvendek, de mit keres ez a téma ezen a blogon?”. A válasz a következő: a magyar fejlesztőcsapat vezetője decemberben kint járt az USA-ban a TerraCycle központjában, Trentonban, és az ott készült fotói ezen a blogon jelennek meg először. A TerraCycle irodája ugyanis két vonatkozásban is szenzációs: egyrészt szinte minden bútor és felszerelési tárgy újrafelhasznált anyagokból készült, másrészt szerintem baromi jól is néz ki.

Íme hát a sehol máshol még nem látható képek, ezúton is nagy köszönet értük a fotósnak! 😉
(Kattintsatok rájuk, mert nagyon szélesek, és csak úgy tudjátok rendesen megnézni!)

Végezetül pedig a kert, ahol – úgysem fogjátok elhinni -, de az asztalok és székek használt (!) pelenkák és chipseszacskók újrafelhasználásával készültek…

(Mivel csak én kaptam felhasználási engedélyt a fotókra, kérek szépen mindenkit, ha szeretné használni, előtte szóljon nekem. Köszönöm!)

egy hátborzongató (-an szép) animáció

Alma from Rodrigo Blaas on Vimeo.

Tegnap este megírtam a mára szánt tavaszias bejegyzést, aztán felkeltem, kinéztem az ablakon, és rájöttem, hogy ezt kicsit elhamarkodtam 😉

Télies fotókat viszont már nincs kedvem keresni, de eszembe jutott, hogy az egyik kedvenc animációs rövidfilmemben ugyanúgy esik a hó, mint most kint, és lehet, hogy még nem ismeritek…

Rendhagyó post, de az üzlet padlójának lenyűgözően szép mozaikja, bútorai, ablaka és ajtaja miatt akár még vehetjük témába vágónak is.

ötlet: képeket a fürdőszobába!

Mikor 16 évesen életemben először jártam Londonban egy családi barátunk otthonában, teljesen lenyűgözött, amit a fürdőszobájában láttam: csempe csak a kád körüli részeken volt benne, a fal pedig mindenhol máshol telis-tele volt képekkel. Soha életemben ilyet még előtte nem láttam, és nagyon megfogott. Utána jártam más angol és francia lakásokban is, és rájöttem, hogy nekik ez teljesen természetes. El is határoztam, hogy ha egyszer végre olyan lakásban fogok lakni, ahol a fürdőszoba nincs a magyar szokásoknak megfelelően padlótól plafonig csempézve, én is galériát csinálok belőle. Nyilván nem olajfestményeket kell ide kitenni, hanem olyan képeket, amiknek nem nagy baj, ha árt a pára, lehetőleg persze az attól védő keretben.

1 éve költöztünk első saját lakásunkba, amit mi újítottunk fel, és kizárólag a fürdőkád szélére és a zuhanyfülkéhez tettünk csempét. Így maradt rengeteg fehér falfelület, és most jutottam el abba a fázisba, hogy elkezdjem tervezgetni, milyen képeket és hogyan rendezek el benne. Ha kész leszek, megmutatom, persze csak ha érdekel Titeket. 😉

Addig is, íme néhány példa inspirációnak!

Nálatok vannak a fürdőben képek?

ahová nyaralni megy a lélek

Kicsit ambivalens érzéseim vannak a saját nyaralókkal. Egyik oldalról úgy érzem, nem szeretnék minden nyarat ugyanazon a helyen tölteni, ráadásul itthon sajnos elég hosszú ideig tart az az időszaka az évnek, mikor annyira nem is lehet kihasználni, törődni viszont olyankor is kell vele. Másrészt viszont látom azt is, hogy mi a jó benne: egy hely, ahová mindig le lehet ugrani, ahol ismerős a közértes néni, és tudod, hogy melyik a legjobb hely a strandon, ahol újra és újra ugyanazokat az illatokat érzed, amihez az évek során egyre több és több emlék köt, és ami így szép lassan a második otthonoddá, az életed egy külön kis zugává válik. Olykor az egyik, olykor a másik érzés kerít jobban hatalmába, így néha álmodozom arról, hogy hol és milyen házat vennék a Balaton környékén. Egy vidéki nyaralót egész máshogy kell berendezni szerintem, mint egy a szürke hétköznapokat kiszolgáló (pláne városi) lakást, és baromi erősen él bennem a vágy, hogy egyszer az életben legyen rá lehetőségem, hogy berendezhessek egyet.

Ha mondjuk a Balaton környékén foglalunk valamilyen szállást, és odamegyünk és azt látom, hogy tele vannak jellegtelen bútorokkal és tárgyakkal, mindig az jut eszembe, hogy mennyire klasszul meg lehetne csinálni ezeket egy kis odafigyeléssel, méghozzá minimális pénzből. Ha a vendéglátók csak egy icipicit törődnek a színek-formák-textúrák harmóniájával, máris nagyságrendekkel barátságosabb, egyedibb és lélekemelőbb környezetet tudnak teremteni. Ami pedig még ki is fizetődhet számukra, mert szerintem ha valaki rábukkan egy ilyen helyre, sokkal szívesebben ajánlja azt másoknak is, mint egy olyan helyet, amit bármely másikkal könnyen helyettesíthetőnek éreznek.

De hogy ne beszéljek a levegőbe, mutatok egy példát. Nézzétek meg, ebben a kis brazíliai üdülőhelyen (Trancoso) álló hétvégi házikóban, a Blue Atelie-ben nincsenek drága dizájn bútorok, vagy értékes háztartási gépek. Nincs benne semmi olyan, ami akár a legszerényebb pénztárcából gazdálkodva is ne lenne megfizethető. Mégis mágnesként vonzza az embert, hogy felkeresse, és itt adjon egy kis kimenőt a rohanó világban megpihenni vágyó lelkének…

Ugye…?


(via: Designtripper)

Ha ismertek itthon is olyan helyeket, mint ez, én nagy örömmel várom a tippeket!

levegőben lógó ágyak

Lelkileg annyira megerőltető napom, sőt inkább hetem volt, hogy most a legszívesebben csak eldőlnék egy békésen ringatózó hintaágyon és nem gondolnék semmire az égvilágon.
Mivel azonban hintaágy sajnos jelenleg nincs kéznél, marad az ábrándozás, és ha már így alakult, akkor legalább megosztom Veletek is.

Tessék csak, lehet választani…