Egyszer egy bulin egy nagyon helyes srác, aki elmondása szerint komoly kapcsolatot keresett, megkérdezte tőlem, hogy hány gyereket szeretnék. Maga a kérdés is meglepett, mivel ez rögtön a második mondata volt (nem teketóriázott túl sokat), de még jobban ledöbbentem a válaszomra (“sokat!”) adott reakcióján. Azt felelte: “Tudod te, hogy 3-4 szülés után hogy fogsz kinézni? Láttál te már sokgyerekes nőt? Én legfelejebb egyet akarok, azon is essen túl hamar, és szedje össze magát, mert nekem egyébként nem kell. Anyám is csak engem szült, pont emiatt.”
Ezzel vége is lett a beszélgetésünknek, kedves mosollyal bementem inkább táncolni, magamban merengve kicsit őurasága és a kedves mama személyiségén, de azóta is számtalanszor eszembe jutott ez a fiú, legutoljára most, mikor megtaláltam ezeket a képeket.
Én ugyanis imádok olyan családi otthonokban járni vagy fotóira bukkanni, amelyek a sok gyerek ellenére is tudnak stílusosak lenni. Ahol esélytelen mindent az élére állítani, és szépen elrendezgetni, mert az egész kóceráj folyamatos mozgásban és változásban van, mégis átszűrődik rajta a bennük lakó felnőttek és gyerekek személyisége, játékossága, életöröme, valami egységes egészt létrehozva, méghozzá azon a pengeéles határon egyensúlyozva, ami még nem totális rendetlenségnek, hanem sokkal inkább kellemes kaotikusságnak tűnik.
Szerintem pont ilyen az ARMOMMY blog írója, Rae Friis, férje, és 4 gyermekük (11 éves, 6 éves, 4 éves, és 1 éves) otthona, amit a Design Mom-on találtam. Színes székek, különleges szőnyegek, családi fotók, rengeteg kép és gyerekrajz, cuki gyerekek és persze az ominózus négygyermekes anyuka, akiben hősünk szemével nézve valószínűleg nincs semmi nőies…
Még több kép a lakásról itt: DesignMom.
Fotózta: Stacy Jacobsen
Imádom az írásaidat, Gabi! Szerintem is az a legjobb otthon, ami stílusos, de ÉLET VAN BENNE. És ez látszik is rajta, hogy nem csak aludni járnak oda emberek. Arról, amit írtál, hogy folyamatosan mozgásban van, eszembe jutott egy pár évvel ezelőtti sztori. A szomszéd szaladt át, hogy úúúriisten, földrengés volt, himbálóztak a lámpák, morajlott a garázsajtó, csörömpöltek a poharak, mozgott az egész padló, éreztük?!?! Mondtam neki: nézd, én porszívóztam, Apa a két gyerekkel rohangált, kergetőzött, vagyis nálunk MINDIG földrengés van, így nem éreztünk semmi különöset. 🙂
KedvelésKedvelés
Hát igen! 🙂 És köszönöm! 🙂
KedvelésKedvelés