kézműves karácsony

Kató néni. Mindig lila sálakat hordott és nem telt el nap, hogy ne emlegette volna a kanáriját, akit Carusonak hívtak. Az általános iskolában ő vigyázott ránk délutánonként a napköziben. Egész picike, kedves asszonyka, időskorára is dúsnak megmaradt, őszülő göndör hajjal. Miután megírtuk a leckéinket, mindig mesélt nekünk valamit, vagy mesekazettát hallgattunk, sőt, néha olasz operákat (mondom, Carusonak hívták a kanárit). És közben mindig kézimunkáztunk valamit. Különösen az adventi időszakban sürgölődtünk: készítettünk koszorút és edényfogót, öntöttünk gyertyát, gipszből angyalkát, festettünk képeket, varrtunk filcből szivecskéket tűpárnának. A november és december azzal telt, hogy minden családtagnak és barátnak a saját kezünkkel alkottunk valami kedvest, valami hasznosat, valami szépet, valami apróságot. Máig nem felejtem el azoknak a délutánoknak a hangulatát. Mint a kis angyalkák és krampuszok egy titkos ajándékgyártó műhelyben, akik borzasztó büszkék az alkotásaikra. Jogosan, mert még sok év távlatából is meg kell állapítanom, ha belebotlom valahol valamelyikbe, hogy nem lettek soha “gagyik”, tényleg beleadtuk minden szeretetünket. Gyertyák illata, Caruso zenéje, és a gyerekkori karácsony-várások jutnak az eszembe, ha ezekre a délutánokra gondolok.

Mostanában már nem kézimunkázom. Szerintem nem is tudnám magamtól megcsinálni mindazt, amit 10 évesen csak úgy ontottam magamból. De nem is állok neki, mert csúnya felnőtt módon most tényleg “nem érek rá”, másrészt igazából – ugyanúgy, ahogy anno gyerekként – a legjobb barátaimmal közösen lenne kedvem hozzá, akik közül többen külföldön élnek már, és akik nem, azokkal is nagyon nehéz lenne összehozni egy nyugis alkotós estét a sok munka, és a még pici gyerekek miatt. Húsvétkor azért megpróbáltam, össze is jöttünk lányok tojást festeni. Nagyon jó móka volt, teljesen belefeledkeztünk, hagyományt szeretnék csinálni belőle. De ez a mostani karácsonyi időszak kicsit zűrösebb, nekem különösen, úgyhogy idén még biztos kimarad az adventi közös alkotás.

DE. Addigis, míg újra el nem kezdem a kézimunkázást, kiválogattam magamnak (és Nektek) néhányat a Meska Bolt szerintem legtündéribb karácsonyi kézműves apróságai közül. Nem drágák, kézzel készültek, és az értük kifizetett pénz biztosan jó helyre kerül, hisz aki vásárol tőlük, az közvetlenül az alkotóknak fizet.

(Ha valami megtetszik, kattints a képre és máris az oldalukon vagy!)


Csizma: Judit Vigvari Design
Pingvinek: boGárkrea
Rénszarvasok: Megalkotlak
Ádventi naptár: Kismanka

Comments

  1. Most találtam rá, erre a bejegyzésre, és egyúttal a blogodra is. Nagyon köszönöm így utólag is, hogy az egyik termékemet így kiemelted és örülök, hogy tetszettek/tesztenek a rénszarvasok🙂

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s