reKU-t mindenkinek!

Néhány héttel ezelőtt, ahogy barangoltam a neten, megláttam egy képet egy gyerekszobáról, ahová Neszmélyi Réka festett rajzokat a falra. Annyira egyediek és tündériek voltak a figurái, hogy muszáj volt utánajárnom, ki is ez a Réka és mit is csinál pontosan. Kiderült, hogy a MOME-n tanul, mellette pedig rajzol, sőt, már tanít is rajzolni. Elsősorban gyerekszobákba készít dekorációkat (erről még később majd írni fogok egy másik bejegyzésben), de rajzol mást is egyedi megrendelésekre. Amikor megláttam a Facebook oldalán egy bögrekészletet, amelyet egy esküvőre készített, tudtam, hogy valami ilyesmi lenne a tökéletes ajándék a közelgő 5. házassági évfordulónkra. Ami a legjobban megfogott az egészben, hogy ahhoz a bizonyos készlethez egy vers adta Rékának az ihletet, és abból merítve rajzolt hozzá képeket.

Márpedig fontos versünk nekünk is van… Egyszer régen, egy nagy szerelmi csalódás után a sebeimet nyalogatva találtam teljesen véletlenül. Találomra lapoztam fel egy kötetet, itt nyílt ki, és akkor engem nagyon szíven talált. Úgy éreztem, mintha József Attila egyenesen nekem írta volna.

Nyár volt,
De mindnyájan fáztunk,
Hát begyújtottunk a mesekályhákba,
Ott melegedett belém,
Hogy valahol, ahová elérünk,
Vár ránk a lány, aki mi vagyunk,
Vár rátok a legény, aki meg ti vagytok,
Biztosan és észrevétlenűl,
Mint hóborított földekben a tavasz
És előjön és megigéz,
Ha napszivünk kisüt szép homlokunkon.

Elolvastam, és tudtam, hogy egyszer majd pontosan így lesz… És pontosan így is lett… 🙂
Úgyhogy mikor A Férj megkérte a kezem, elmeséltem neki ennek a versnek a történetét, és mivel neki is nagyon megtetszett, ez került az esküvői meghívónkra.

Két hete, mikor megláttam azt a bögrekészletet, azonnal írtam Rékának, hogy tudna-e rajzolni nekünk is “vershez-bögrét”. És Réka azonnal válaszolt, és persze tudott. A bögrék nagyon gyorsan elkészültek és szerintünk fantasztikusak lettek. Nagyon-nagy örömet okozott nekünk vele, és mindenkinek csak javasolni tudom, hogy ha igazán klassz egyedi ajándékot szeretnétek egy nagyon kedves és baromi tehetséges lánytól, akkor keressétek reKU-t!

Nagyon köszönjük, Réka! 🙂

A fotók forrása: reKU Facebook oldala.

Skype-on egyesült családok

Majdnem biztos vagyok benne, hogy ennek a blognak az olvasói közül mindenki elmondhatja magáról, hogy legalább egy testvére, fia, lánya, anyja, apja vagy barátja külföldön él. Nekem például az öcsém éppen az USA-ban tanul, az unokatestvérem Angliában dolgozik, barátaim költöztek ki Finnországba, Belgiumba, Hollandiába, Németországba és sorolhatnám. Szoktunk e jelenség kapcsán gondterhelten politizálni, vagy jobb esetben csak nosztalgiázni, mondván 20-30 évvel ezelőtt mennyivel nehezebb volt ilyenkor a kapcsolattartás.

John Clang szingapúri születésű, azonban jelenleg New Yorkban élő fotós, akinek mindennapi élménye, hogy a családjával a net (jelen esetben Skype) útján tud csak érintkezni. Mivel szülőhazájában szokás rendszeresen nagy családi fényképeket készíteni, amely az ő esetükben, és számtalan más, szétszakadt szingapúri család esetében nem volt megvalósítható, Clangnak az az ötlete támadt, hogy a Skype-on történt kapcsolatfelvétel során “ülteti le” egy közös fényképre a családtagokat. A “Be Here Now” sorozat készültekor tehát egyesek fizikailag, mások virtuálisan voltak jelen, azonban a végeredményen mindenki látható.

Szerintem ez egy nagyon kedves ötlet, és tökéletesen megragadja a XXI. századi ember hétköznapjainak egyik igen jellegzetes szegmensét.

Nézzétek meg a képeket (az utolsón maga Clang látható a családja körében), és ha esetleg Ti is csináltok ilyet, ne feledjétek nekem elküldeni, szívesen kiteszem ide! 😉

Via: Designboom

részletek, amelyektől eláll a lélegzeted

Szabolcsot (teljes nevén Csörge Szabolcs Józsefet) még a jogi egyetemről ismerem. Nem vagyunk egymással napi kapcsolatban, de a Facebookon mindig látom újabb és újabb lenyűgöző fényképeit, és mivel általában építészeti tárgyúak, megkérdeztem tőle, megmutathatom-e őket itt a blogon Nektek is. A művész úr áldását adta a kérésemre, úgyhogy akkor íme a fotók, lehet ámulni-bámulni, és ha még többre vagytok kíváncsiak, látogassatok el Szabolcs weboldalára is, ott megtudhatjátok, melyik hol készült. Addig meg lehet találgatni! 😉

/ui.: Ha Ti is úgy szeretitek a művészi építészeti fotókat, mint én, ki ne hagyjátok a Julius Shulmanról írt bejegyzésemet! Legalább olyan szépek, mint Szabolcs fotói! ;)/

Martin de Thurah művészi IKEA reklámja

Biztos mindenki észrevette már, hogy megjelent a 2013-as IKEA katalógus, amit online megnézhettek itt is. Erről viszont eszembe jutott, hogy láttam egyszer egy nagyon szép filmecskét, amiről csak a végén derül ki, hogy az IKEA-nak készült. A dán Martin de Thurah rendezte három évvel ezelőtt, és azt hiszem, érdemes megjegyezni a bácsi nevét…

Az amerikai IKEA számára (gondolom már nem de Thurah által) készített végleges változatot csak zárójelben és érdekességképpen mutatom meg. Ugyanazok a képek egészen más hatást váltanak ki ebben a verzióban, legalábbis szerintem.

ahogy a plafonunk lát minket

Mindig a pofonegyszerűnek tűnő ötletek a legjobbak: a berlini fotós Menno Aden azt találta ki, hogy felülnézetből fényképez le szobákat, üzlethelyiségeket, meg más élettereket, és képeivel akkora sikert aratott, hogy ma már 4000 eurót adnak egy-egy alkotásáért. Olyan, mintha felmászna a plafonra és onnan készítené ezeket a felvételeket pókemberi ügyességgel, pedig nem: a valóság az, hogy egy hosszú rúdra rögzíti a fényképezőgépet, majd körbesétál a szobában és csinál átlagosan 150 (!) fotót, amelyekből utólag összeilleszti a végleges képet. Ha érdekel Titeket, hogy hogyan is csinálja, nézzétek meg a videót is a bejegyzés végén.

Még több képét megnézhetitek itt.

Via: but does it float