mintha tóban laknál

A blogomra főleg a minimál házak miatt vissza-visszajáró olvasóknak már rég jártam a kedvében, íme egy újabb lenyűgöző épület a sok karácsonyi téma után.

Nem tudom, Ti voltatok-e így, én gyerekkoromban sokszor gondolkoztam azon, az állatok miként élik meg az életüket. Különösen lenyűgözőek voltak számomra a kis halak dunai holtágakban, a szigetközi vízivilágban, ahol a nyarak egy részét töltöttem minden évben. Besétáltam térdig a vízbe a hínárok közé, és mozdulatlanul figyeltem hosszú percekig, ahogy a kis halak és békák úszkálnak körülöttem. Varázslatos labirintusnak tűnt nekem az a felszín alatti világ, a korhadt fákkal, üreges kövekkel, tekergő hínárokkal.

Ez az emlékem jutott az eszembe, mikor megláttam a szingapúri Guz Architects iroda által tervezett Cluny házat.

A tervezők maguk így vallanak az épületről: “Ez a projekt bizonyíték arra, hogy a technológia, a tervezés és a design érzékeny alkalmazása lehetővé teszi, hogy kényelmes, fényűző, ugyanakkor fenntartható családi otthont teremtsünk. Napelemeket, és napenergiával működő vízmelegítőket, passzív hűtést és keresztszellőztetést alkalmaztunk annak érdekében, hogy csökkentsük az energiafelhasználást. Az ereszcsatornák és a tetőkön található kertek révén összegyűlik és újrahasznosul az esővíz, és az olyan anyagok, mint az újrafeldolgozott teak és a mesterséges faanyagok melegséget adnak anélkül, hogy igénybevennénk a természet véges erőforrásait. A ház egy középső vizes rész körül helyezkedik el, ez adja a projekt fókuszpontját. A gazdagon beültetett tetőkertek körbeölelik mindezt, azt a hatást keltve, hogy a természet jelenléte a ház minden részében evidens. Annak ellenére, hogy ez az épület high-tech, mivel a legmodernebb intelligens épületfelügyeleti rendszerekkel, napelemekkel, biztonsági felszerelésekkel van ellátva, ezek diszkréten beleilleszkednek a ház természetes környezetébe, ahelyett, hogy kontrasztban állnának vele.”

Via: Contemporist