egy zöldfülű lakberendezés-rajongó naplója
Tim Wright és Rachel Feldhusen alapította 1996-ban a wrightfeldhusen építészirodát, az ő munkájuk gyümölcse ez a dél-nyugat Ausztráliában található épület, amiben nekem a terméskő falak tetszenek különösen, és az általuk határolt belső kertrész, amire egy magyar ingatlanos biztos az “intim” szót használná. 😉
Örülök neki, hogy egyre többen “lájkoltok” és szóltok hozzá a cikkekhez, jó érzés, ha nem csak önmagamnak, öncélúan írok.
Arra gondoltam, hogy az eddigi figyelmeteket így Karácsony előtt azzal köszönöm meg, hogy azok között, akik a Facebook csoport tagjai, illetve akik nem tagjai ugyan, de e-mail útján követik a blogot, kisorsolok Karácsony előtt 1 példányt a FÉNY ÉS FORMA című könyvből. Én nemrég vettem meg a sajátomat egy Libri akció során, amiről itt is írtam, és teljesen lenyűgözött. Gyönyörű könyv, és szerintem Nektek is tetszene.
A hátoldalán így szól az ismertető:
“Luxusvillák, elegáns bérházak üvegcsőben mozgó liftekkel, egy erőmű őskori űrhajót idéző irányítóterme, divatos üzletbelsők, hangosfilmeket játszó áramvonalas mozik – mindezeket röviddel elkészülésük után lefényképezték a Tér és Forma folyóirat számára. Magyarországon elsősorban ez a kiadvány terjesztette a modern mozgalom eszméit 1928 és 1948 között, amikor magyar építészek olyan műveket alkottak, amelyek a nemzetközi modernizmus legjobbjai közé tartoznak. Az ezekről készült fényképek ma nagy értékű források, amelyek nemcsak dokumentálják az épületeket, hanem azt is bizonyítják, hogy az építészeti fotó önmagában is lehet műalkotás. A könyvbe választott negatívok és archív nagyítások nagy része a Magyar Építészeti Múzeumban és a Kulturális Örökségvédelémi Hivatal Fényképtárában található.
Cs. Plank Ibolya fotótörténész, Hajdú Virág és Ritoók Pál építészettörténész tanulmányai azt vizsgálják, hogyan hatott a modern mozgalom a magyar építészekre és hogyan fényképezték épületeiket. A könyv fő része 63 épületet és belsőépítészeti alkotást mutat be 217 remek fotóval, amelyekhez rövid épületleírás és a képekre vonatkozó magyarázat társul. Ezt néhány jelentős építész és fotográfus portréja és az 1930-as évek Budapestjét ábrázoló városképek követik.
A magyar származású építész és formatervező Breuer Marcel, Pierre Vago, Moholy-Nagy, vagy a fényképész André Kertész, Brassai és Lucien Hervé munkássága külföldön is jól ismert. Sokkal kevesebben hallották hazai kortársaik, az építész Molnár Farkas, Borbíró (Bierbauer) Virgil, Kozma Lajos vagy a fényképész Seidner Zoltán, Kozelka Tivadar és Bánó Ernő nevét. Ez a könyv az általuk és kollégáik által alkotott kitűnő épületek és lenyűgöző fotók előtt tiszteleg.”
Szóval, aki kiváncsi rá, a sorsolás december 18-án lesz, méghozzá úgy, hogy az 1 éves Máté fogja kihúzni egy fazékból a nyertes nevét. Azért fazékból, mert kalapom nincs 😉
Még aznap este meg fogom írni, hogy ki nyert, és remélem, még Karácsony előtt sikerül majd eljuttatnom valahogy az illetőhöz a könyvet!
A blogomra főleg a minimál házak miatt vissza-visszajáró olvasóknak már rég jártam a kedvében, íme egy újabb lenyűgöző épület a sok karácsonyi téma után.
Nem tudom, Ti voltatok-e így, én gyerekkoromban sokszor gondolkoztam azon, az állatok miként élik meg az életüket. Különösen lenyűgözőek voltak számomra a kis halak dunai holtágakban, a szigetközi vízivilágban, ahol a nyarak egy részét töltöttem minden évben. Besétáltam térdig a vízbe a hínárok közé, és mozdulatlanul figyeltem hosszú percekig, ahogy a kis halak és békák úszkálnak körülöttem. Varázslatos labirintusnak tűnt nekem az a felszín alatti világ, a korhadt fákkal, üreges kövekkel, tekergő hínárokkal.
Ez az emlékem jutott az eszembe, mikor megláttam a szingapúri Guz Architects iroda által tervezett Cluny házat.
A tervezők maguk így vallanak az épületről: “Ez a projekt bizonyíték arra, hogy a technológia, a tervezés és a design érzékeny alkalmazása lehetővé teszi, hogy kényelmes, fényűző, ugyanakkor fenntartható családi otthont teremtsünk. Napelemeket, és napenergiával működő vízmelegítőket, passzív hűtést és keresztszellőztetést alkalmaztunk annak érdekében, hogy csökkentsük az energiafelhasználást. Az ereszcsatornák és a tetőkön található kertek révén összegyűlik és újrahasznosul az esővíz, és az olyan anyagok, mint az újrafeldolgozott teak és a mesterséges faanyagok melegséget adnak anélkül, hogy igénybevennénk a természet véges erőforrásait. A ház egy középső vizes rész körül helyezkedik el, ez adja a projekt fókuszpontját. A gazdagon beültetett tetőkertek körbeölelik mindezt, azt a hatást keltve, hogy a természet jelenléte a ház minden részében evidens. Annak ellenére, hogy ez az épület high-tech, mivel a legmodernebb intelligens épületfelügyeleti rendszerekkel, napelemekkel, biztonsági felszerelésekkel van ellátva, ezek diszkréten beleilleszkednek a ház természetes környezetébe, ahelyett, hogy kontrasztban állnának vele.”
Via: Contemporist
Egy darab kartonpapír, néhány színes lap, olló, cellux és máris kiteheted a házilag készült karácsonyi díszecskét az ajtóra. Az eredeti ötletben papírzacskókat festettek be színesre, szerintem egyszerűbb eleve színes papírt használni. Nagyobb gyerekek részt is vehetnek a készítésében, szerintem jó móka!
via: Giddy Giddy
A múltkor mutattam Nektek egy fekete alapon színes babaszobát, most itt a fordítottja, egy nagyon fehér szoba igen élénk színekkel. Lea Bawnager és férje alakította ki így svédországi otthonukban kisfiuk, Elliot számára. Lea szeret bolhapiacokon vadászni, innen van sok egyedi régi darab, amelyek szerintem klassz kontrasztot adnak a legújabb gyerekjátékokkal, az a hipercool rendőrautó például meg is rendelhető az interneten.
via: the style files
szögletes aranyhal 
legutóbbi hozzászólások