egy zöldfülű lakberendezés-rajongó naplója
Nem csak a türkiz tisztasága és nyugodtsága miatt tetszik nekem ez a konyha, hanem a hipercuki kiegészítők miatt is, amelyeket elhelyeztek benne. Az őzikés tábla, és a kávéfőző is tündér, de kinek jut eszébe egy hintalovacskát tenni a konyhába? Tüneményes, na!
Forrás: Wunderweib
Gyerekkorom óta mindig fontos volt nekem, hogy a szobám falain legyenek olyan képek, amelyek jellemeznek engem, árulkodnak rólam, felvidítanak engem, vagy épp emlékeztetnek valamire. Kezdetben tele voltam lovas és kutyás képekkel, majd jött a zenészek, művészek, filmsztárok, újságokból kitépett fotók, mozikból és vitrines buszmegállókból elkunyerált plakátok korszaka. Az utóbbi időben már főképp híres fényképek nagyított másait szerettem otthon látni, például azt, amelyik az Empire State Buildingen dolgozó, a szédítő magasban dolgozó munkásokról készült.
Annyira meghatározónak érzem, hogy egy-egy helyiségben milyen képekkel találkozom, hogy annak ellenére, hogy 1 éve új lakásba költöztünk, még mindig nem tettem ki egyet sem a falra, a hálószobában az ágyunk fölé akasztott lepedő nagyságú Klimten kívül. Még mindig keresem, kutatom, tervezem magamban, hogy melyik szobába mi kerüljön.
Így bukkantam a spanyol Blanca Gómez rajzaira, amelyeket első látásra a szívembe zártam. Hihetetlenül cuki rajzok szerintem. Máté szobájába mindenképpen, de talán még a lakás többi részébe is szeretnék belőle eredetit, szerencsére van is egy webshopja.…
(((Nahát, és épp jön a szülinapom meg a Karácsony… ;))))
Egy korábbi postban már írtam arról, honnan is ered a rajongásom a színes épületekért, különösen, ha gyerekekkel vannak kapcsolatban. Íme egy újabb klassz példa, a KOZ architectes nevéhez fűződő LE RUBAN ifjúsági központ és sportcsarnok Saint-Cloudban.
Az 1999-ben Christophe Ouhayoun és Nicolas Ziesel által alapított francia építésziroda eddig 63 pályázaton és tenderen indult, ebből 24-et meg is nyertek, melyből 14 ténylegesen fel is épült. A LE RUBAN is így született: egy 2003-ban kiírt pályázat eredményeképpen 2008-ban vehették birtokba a gyerekek.
Manapság mindenki folyton arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire tunyák és mozgáshiányosak a gyerekek. Nyilván ennek kismillió oka van, de biztos vagyok benne, hogy legalább egy ici-pici fokkal könnyebb lenne rávenni őket a mozgásra, ha ilyen vidám és barátságos környezetben tehetnék. És ha anyagiak híján nem is bízzuk meg KOZ-ékat vagy más híres építészt egy vadiúj épület tervezésével, legalább a falakat akár mi is színesre festhetnénk! 😉
“Megőrülök a könyvekért. Ez egy olyan kór, amelyből sosem fogok felépülni. Ők életem tragédiája. Mindenről tanulni akarok. Mindent tudni akarok, de nem vagyok értelmiségi, és nem is szeretem a társaságukat. Én vagyok a legfelszínesebb ember a Földön.”
Karl Lagerfeld, becslések szerint több, mint 200.000 könyv tulajdonosa
fotó: Lagerfeld párizsi stúdiója by The Selby
P.S.: nézzétek meg, fektetve tárolja minden könyvét. Nem megszokott és sztem nagyon jól is néz ki, bár nyilván kevésbé praktikus, ha gyakran veszed elő őket.
Steve Jobs elment. Nincs még egy ember, aki annyi kütyü megvásárlására rávett engem, mint ő, méghozzá úgy, hogy sohasem bántam meg, sőt. Az iPhoneom gyökeresen megváltoztatta, ahogy a mindennapjaimat élem. Szeretem kézbe venni, viszem magammal mindenhová, szinte olyan már, mint egy testrészem.
A Férj mindig mondogatta, szeretné látni, hol, milyen környezetben él ez az ember, aki ennyire kifinomult ízléssel álmodik meg hétköznapi tárgyakat, melyek gyakorlatilag azonnal kultikussá válnak.
Ahogy ma reggel megtudtam, hogy meghalt, eldöntöttem, hogy a mai postot neki, azoknak a legfontosabb épületeknek szentelem, ahol ő élt és alkotott. Sajnos az otthonairól szinte csak kívülről vannak képek, így A Férjnek nem sikerült újat mutatnom, de azért nekem érdekes utazás volt, és remélem, Nektek is az lesz.
Minden a Los Altosban található garázsban kezdődött, itt rakta össze Steve Jobs és társa első számítógépüket, az Apple I-t. Környékbeli gyerekeket béreltek fel, hogy segítsenek nekik (köztük Steve testvérét, Pattit).
Az 1976-ban alapított Apple Jobs irányítása alatt fejlesztette ki a Macintosh gépeket és virágzásnak indult. 1982-ben készítette Diana Walker ezt a világhíres képet, amelyen Jobs otthonában látható. “Szingli voltam. Tudjátok, másra nem volt szükség, mint egy csésze teára, fényre, és a sztereo magnóra. És nekem épp ennyim volt.”
1985-ben Jobs összetűzésbe került az Apple társtulajdonosaival, és saját céget alapított NeXT néven Redwoodban.
Közben, 1984-ben megvásárolta az 1900-as évek elején épült Jackling villát Woodsideban.
1995-ben felvásárolta az animációs filmeket készítő Pixar Animation Studios-t, és ő lett a cég elnök-vezérigazgatója.
Az Apple azonban nem bírta Jobs nélkül, így 1996-ban felvásárolta a NeXT-et. Legfőbb vizionáriusával a tarsolyában az Apple újra szárnyalni kezdett, meghódítva az egész világot ebből a Cupertinoban található központból.
A nemzetközi terjeszkedés révén pedig szerte a világon megjelentek az ikonná vált almával megjelölt boltok, melyek közül talán a leghíresebb New Yorkban, a Fifth Avenue-n található.
Jobs éveken át harcolt azért, hogy felújíthassa a Woodside-i villát, azonban a helyi hatóságok ezt egészen 2010-ig megakadályozták. Az 1980-as évek végéig lakott csak ott. Házasságkötését követően az 1990-es évek közepén vásárolta azt a Palo Altoban található házat, ahol három gyermeke született és nevelkedett.
Ebben a házban készített róla híres képeket Diana Walker, azonban a jogtulajdonos Getty Images minden blogról írtja őket, ezért én is csak egy link útján tudom megmutatni Nektek.
Halála napjáig itt élt, a ház előtt ma már virágcsokrok és mécsesek.
Jobs nagyon szerette volna megélni, hogy láthassa felépülni az Apple új központját, amelynek terveit idén júliusban mutatta be Cupertino vezetői és lakosai számára.
A prezentációban elmondja, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a hatalmas, 12.000 ember munkahelyeként szolgáló épület és környezete emberléptékű maradjon, ennek érdekében a területen jelenleg álló parkolóházak helyén csak az új központ és 6000 (!) fa állna, 30%-kal csökkentve az ökológiai lábnyomot.
Nem élhette meg, hogy ezt az álmát megvalósulni lássa, de szerencsére jó nagy épület, úgyhogy egész magasból is látszik…
Képek forrása: Apple, All About Steve Jobs
legutóbbi hozzászólások